Sziasztok mint látjátok és remélem olvassátok itt az új rész. Pontosan 1 hete volt, az előző rész fent. És most mire is akarok kijukadni? Arra hogy mindig így kb hetente lesznek részek mert csak így tudom megírni őket. Iskola mellett nehéz és, pluszban már két nyelvet tanulok. Remélem megértettek:)
Örülnék ha kommentelnétek hogy milyen lett maga a rész, és alúl nyomjatok rá valamelyik véleményre. És ha gondoljátok - és még nem vagytok feliratkozva - akkor azt is tegyétek meg. :)
~Rebeka Justice szemszöge~
Az órák viszonylag gyorsan teltek, de ez a fiú - a képről - nagyon zavar. Minden szünetben próbáltam kerülni, hogy egyszer se találkozak vele. Az egyik szünetben majdnem találkoztunk, de én - a nagy okos - beszaladtam a nő WC-be. Biztos hülyének nézett-néztek, de kit izgat? Hát engem bizony nem!
****
Az utólsó óráról gyors léptekkel távoztam. A szekrényemből kivettem a kabátom és, mentem haza. Nem lakok messze de, azért olyan közel se. Szeretek sétálni de úgy nem hogy egy tonna könyv van a táskámban a hátamon. Komolyan úgy érzem magam mint a notredámi torony őr. A hátsó zsebembe nyúltam a telefonomért, és a füllhallgatomért. A fülest bedugtam a fülembe, és a zenék közt megtaláltam amit szeretnék, hallgatni. A kedvencem számomat választottam, AC/DC - Highway to Hell. Magamba énekelve haladtam tovább.
****
Megálltam a házunknál és kivettem a fülesemet. Kinyitottam az ajtót és bementem. Lerúgttam a cipőmet és, fel rohantam a lépcsőn, egészen a szobámig. A táskámat hanyagul a sarokba dobtam és, végig dőltem az ágyon. Miért kelett elköltöznünk? Még a sok embertől az hallani hogy; 'Őszinte részvétem!'. Az is jobb! Nem ehelyett egy isten háta mögötti faluba költöznünk. Ahol furcsábnál furcsább dolgok történek. Főleg ez a képes dolog! Meg pláne ott van erről a képről, a srác az iskolában. Miért nem lehet úgy egyszer minden ahogy én akarom? Miért nem? Annyira nehéz kérés lenne? Mert szerintem nem az. Csak annyit kérek hogy legyen minden úgy mint régen. Ez olyan nehéz?
Fel keltem az ágyról, és az asztalomhóz mentem. A felső fiókót kihúztam és kivettem belőle a képet.
Hósszú percekig csak néztem a képet, valahogy vonzott magához ez a fiú. Talán az a komoly arca. Állj Rebeka nem gondolhatsz ilyesmikre! - szólt a gondolatom. A fejemet megráztam hogy kiűzem amiket gondoltam. A kezemmel megtapogattam a hátulját, és éreztem hogy fel van jöve. Meg fordítottam a képet és, tényleg fel volt jöve a hátulja. Óvatosan kezdtem el lehúzni. Mikor már lehúztam az egészet róla, eldobtam a szemetet és megnéztem mivan rá írva. Olyan halványan volt írva hogy alig tudtam elolvasni. De nagy nehezen sikerült. Andy Biersack. Ez volt ráírva. Az egyik táskámhoz mentem és kivettem belőle a laptopomat. A keresőbe beírtam a nevet és a, keresésre kattintottam. Több millió találatot kiadót, véletlen szerűen rákatitotam az egyikre, és olvasni kezdtem;
- Többszörös testi sértés.
- Illegális fegyver kereskedés és tartás.
- Drog csempészet, és használata.
- Kétszer ült már, ölés miatt.
Rákatitotam az életrajzára;
- Név; Andy Biersack
- Szemszín: Kék.
- Maggaság: 189 cm
- Születési időpont: -
Ide semmi nem volt írva. Miért? Ez egyre furább. Meg ez az egész, drog, fegyver, börtön. És még csak 2-szer volt börtönben. Az hinné az ember hogy többször.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése